Egyszer volt, hol nem volt, egy nagyon régi időben, volt egyszer egy sziget, amelyben az emberek összes érzelme lakott. A jókedv, a szomorúság, a tudat, és mint minden más érzelem a szerelem is. Egy nap közölték az érzelmekkel, hogy a sziget el fog süllyedni. Így hát az érzelmek fogták magukat, felszerelték a hajóikat, és elhagyták a szigetet. Csak a szerelem akart az utolsó percig maradni. Mielőtt elsüllyedt volna a sziget a szerelem végre segítséget kért. A gazdagság ment el egy luxushajóval. A szerelem megkérdezte:-Gazdagság el tudsz engem vinni? -"Nem én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel...Itt neked nincs helyed." Így hát megkérdezte a szerelem a büszkeséget, amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el előtte.-Büszkeség kérlek szépen elvinnél engem? -Szerelem én sajnos nem tudlak elvinni.-mondta a büszkeség. Itt minden tökéletes te megrongálnád a hajómat. A szerelem megkérdezte a szomorúságot aki elment mellette:-Szomorúság el tudnál engem vinni? -Óó szerelem.-mondta a szomorúság én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül akarok maradni. A jókedv is elment a szerelem mellett, de annyira jól érezte magát, hogy nem hallotta ahogy a szerelem hívja őt. Hirtelen azt mondta egy hang:-gyere kedves szerelem majd én elviszlek a szigetről. Egy öreg beszélt. A szerelem annyira hálás és boldog volt, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor partra szálltak az öreg elment. A szerelem úgy gondolta, hogy nagyon sokat köszönhet neki, és megkérdezte a tudást: -Tudás te meg tudod mondani ki segített nekem? -Az idő volt az mondta a tudás. -Az idő?-kérdezte a szerelem. Miért segített nekem az idő? A tudás erre azt felelte: -Mert csak az idő tudja mennyire fontos a szerelem az életben.

Oldal: Mese a szerelemről*
Dóricíí oldala*-* - © 2008 - 2025 - doricioldala.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat