Dóricíí oldala*-*
" Jön majd más, ki szeret téged, hidd el kislány ez az élet...rohanó, suhanó szó:)♥.♥ ♥.♥ ♥.♥"
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
ha egy kisgyerek megszületik.
Mert a kisgyerek egyszer felnő,
s talán sikerül neki,
hogy a könnyeket nevetéssé,
a gyűlöletet szeretetté,
az ellenségeket barátokká változtassa. Állok a nagyvilágban, s nem tudom, mit tegyek mindenki elengedte két kicsi kezemet. Hullanak könnyeim az út porába, vándorlok tovább a keserű magányba. Szívem vérzik, de bele senki se lát, nem kérdi meg senki: mi az, mi bánt?.. Szeretném elmondani bánatom, de nincs, ki meghallgasson, nincs, akinek mondjam: fáj nagyon! ...Néha bántod akit szeretsz, néha szereted aki bánt, néha van kit eleressz, néha van aki visszaránt! Ha küzdesz veszítesz, ha nem küzdesz, veszítettél!:)....„Ezt most neked...ezt most érted...ezt most rólad...bár nem kérted, de itt van, tessék, belőlem egy darabka...ez az, ami mindig veled maradna." "Megijeszt a tudat, hogy az a fiú - aki, esküszöm, különleges volt - pontosan ugyanolyanná vált, mint a többi." Egy páratlan páros voltunk mi ketten
Két gyönyörű félhang egy kottafüzetben
Egy páratlan páros két buta kis dallam
Együtt egymás szívében..
Ha akarod még ezerszer mondom el
Hogy rajtad kívül senki sem érdekel
Ha akarod még ezerszer csak hogy megértsd
A lelkemet eladnám egy csókodért.. Ha eljutunk arra a szintre ahol már ténylegesen barátok leszünk akkor gyakran megesik, hogy valamelyik személy a másik iránt mindig többet érez egy kicsivel, mint barátság. Csak egy kicsivel, de innentől kezdve pedig már nem csak barátságról beszélünk. Az egyik fél barátként tekint a másikra a másik pedig epekedve vágyik rá és elfogadja a barátságot, de eközben belül szenved azért, hogy megkaphassa őt. A barátságot pedig csupán azért fogadja el, hogy így a közelébe tudjon maradni. Reménykedik, hogy egyszer megváltozik a másik személy érzelme is és "Happy End" lesz ahogy azt a rengeteg amerikai filmben megszokhattuk. Csak, hogy ezek a dolgok filmek. A valóság pedig ettől sokkal ridegebb.
Angyal vagyok kis szárnyakkal,
Kislány vagyok nagy álmokkal,
Egy hercegnő nagy palotával
Csupa csoki lakomával...
~ Összetartozunk, és nem válunk el soha, mint az író és a tolla, mint a Coca meg a Cola. Jó vagyok, de nem egy angyal, követek el bűnt de nem vagyok ördög. Csak egy kislány vagyok a nagyvilágban, aki próbál találni valakit, akit szerethet! Utálom ahogy arra a lányra nézel, utálom, ahogy megöleled, utálom ezeket.. de az az igazság, hogy Téged sosem tudnálak gyűlölni; inkább azt utálom, hogy én nem az a lány vagyok Gyere közelebb! Még... Még... Közelebb...!! ...Most én akarlak ellökni magamtól! Én mindig egy álmodozó lány maradok, hiába tudom, hogy az élet kegyetlensége az összes álmomat romba fogja dönteni. Mégis remélem, hogy a legjobban őrzött álmom valóra válik. Ez az, hogy megtaláljam a boldogságot.... Én őszintén szólva nagyon élvezem, amikor egy férfi kinyitja nekem az ajtót, és maga elé enged. Az etikett azt mondja: "Azért kell kinyitnom neki az ajtót, mert törékeny és gyenge." Én viszont azt gondolom: "Úgy bánik velem, mint egy istennővel, királynő vagyok." Egy okos csaj meghallgat, de nem hisz el semmit; csókol, de nem esik szerelembe; és elhagy, mielőtt őt hagyják el minden lánynak kell egy fiúbarát, aki eljátsza, hogy a pasija, ha szükség van rá. aki tanácsot ad, hogy ne égesse le magát még jobban, aki elmondja, hogy gyönyörű vagy, és tudod hogy neki legalább fiúszeme van.és akivel talán kölcsönösen tudjátok, hogy több ez, mint barátság, de ezen az ötleten csak nevettek..mert több mint barátság "Nem néz rátok többé szemem meggyötört fénye,Nem látjátok soha már kezem búcsút intve.
Ajkamra nem tudott panaszt csalni sem kín, sem fájdalom,
De a Halál legyõzött, nem volt irgalom.
Emlékem itt hagyom ezért köztetek,
Mindenkitõl búcsúzok: Isten veletek!" "A fájdalom senkit nem kímél. Öl, butít, nyomorba dönt. A fájdalom a por, melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak semmiben, amit ismernek. Alázatossá tesz. Beárnyékol. Megfeketít. Kivilágosít. A bánat új embert farag belőled, ha közben nem pusztulsz bele." "Az fáj csak, hogy nem volt igazőszintén szerettem
Olyan bolondja voltam...
Nem kért belőlem.
A szeme olyan éles,
tán a szívével alig lát!?
Bolond-magam Neki szántam
Sajnálta tőlem önmagát
Jó és okos.
én a rakoncátlan Bolond vagyok
Miért hazudtam magamnak
ilyen szörnyen nagyot?
Jó és okos.-
néha játszani is hagyott
Az fáj csak, hogy nem volt igaz!
Hogy szánalmasan bolond vagyok!" "Az van a szívben amit szem nem láthat,
szó ki nem mondhat..
szomorú szemek tükre azonban mindent elárulhat..
ó vajon a boldogság hol vagyon?
érzem hogy kiváncsi könnycseppek gurulnak ajkamon
fénylő, sós nyomuk csillog szomorú arcomon..
Elmossák a könnyek a bánatot,
de ahogy a cseppek nyoma arcomon..
úgy a bánaté is szememben még ott ragyog.." "A szívemben fájdalom, a lelkemben üresség,
Úgy érzem a szerelem csupa keserűség.
Elhagyatva, megcsalva, kifosztottan állok.
Hazug ez a világ, megcsaltak az álmok.
Talán könnyebb lenne, ha gyűlölni tudnálak.
De a magányom szinte üvölt utánad.
S bár még bennem lüktet a megcsalás fájdalma.
Mégis hozzád száll lelkem halk sóhaja.
El kell, feledjelek. El kell, engedjelek.
Csak az emlékeimben lehetek majd veled.
Viaskodik bennem az ész és az érzelem.
Pedig tudom jól, hogy hazug e szerelem." "Vannak boldog könnyek, s vannak fájó mosolyok.
Mindig lesznek szerelmek, amíg a Föld forog.
Az élet szép, de élni tudni kell,
Az élet harc, s benne gyõzni kell!" "Mondd, miért szeretsz te mást, és én csak téged?
Miért másnak örülsz úgy, ahogy én néked?
Ha mellém sodort egyszer már az élet,
Én nem engedlek oly könnyen el. "Mélyen magamba nézek. Egy pusztító vihar végtelen nyomait látom, millió darabra hullott emlékképeket egy kőtörmelékkel borított, elhagyott sivatag buckái között. Szedegetném a sokáig dédelgetett szép napok másodperceinek maradékait, letűnt vágyak, soha ki nem mondott szavak, meg sem született gondolatok utolsó felismerhetetlenségig rombolt atomjait. Ezer sebből vérző élettelen lelkem felszínét vizsgálom értő figyelemmel, simogató gondoskodással. Már nem érted hullatott kevés könnyemet a homok végső reménységként mohón issza magába az új élet teremtésében bízva...Újra tanulok élni...A könnyeim adnak hozzá erőt..." "Mért van az, hogy véget ér az álom,
S mi valóság volt többé nem találod?
Egyedül vagy újra, nem ölel át senki,
Pedig te még tudnád őt szeretni.
Aztán jön egy másik, de te meg se látod,
Mert aki elment, még mindig visszavárod.
Mért van az, hogy neked nem sikerül semmi?
Ő volt a mindened, s elengedted menni.
Nem mentél utána, s nem mondtad, hogy várjon,
S hagyod, hogy egy könnycsepp lefolyjon arcodon.
De az idő múlik, s kit nem látsz már soha,
Az halványul benned. De a sors mostoha,
Hadba állítja, feltépi a sebet,
Szíved megint lüktet, repülnél feléje.
De ekkor egy kérdés villan az eszedbe:
Mért van az, aki elment nem jön többé vissza?
Csak az emlék marad, de az él mindörökre." "Gyötrő fájdalom mi szívedet marja,
Valami lelkedet nyugodni nem hagyja,
Keserű gondolatok élnek fejedben,
A fájdalom érzete kavarog lelkedben...
Elveszett minden, végleg változott,
Szívedből a szeretet gyorsan távozott,
Sötétség lepi el minden napodat,
Egyre kínzóbb minden gondolat...
A reménytelen még a lelkedet tépi,
De szíved mélyen még titkon reméli,
Hogy nem veszett el minden, van még miért élni,
Megéri várni és továbbra is félni...
Küzdj a végsőkig, ne add fel soha,
Hiába is érne kudarcok sora,
Higgy a szívednek s ne hallgass eszedre,
S a remény fénye csillogjon szemedbe'..." "Tetteid, mint tőr hatolnak szívembe,
Szívem csak vérzik - persze, nincs kedve -
Orvosság nincs a búra,
Már csak egyre gondolok, a múltra.
Bárhová mész, lábnyomodat vérfolt jelzi,
Bárhol látlak, érzem szemedér' meg kell veszni.
Iszonyat, hogy hidegvérrel próbálok emlékezni Rád,
Gyilkosomra, kire szívem eddig várt.
De ez még nem megy,
Sebeimet felváltja a heg.
Folyton tisztítom, hogy ne maradjon nyoma,
Rájöttem, ez fájdalmam kénköves pokla.
Mikor Rád gondolok, feltépem a sebeket,
S csak nézem izzó, forró véremet.
Lassan üszkösödik a szívem és a lelkem,
De emléked ÖRÖKRE itt él bennem!" Raj ruha, zsír rapp, parfüm szerelem "Mindenki nem rajonghat értem,
ez csak természetes,nem rajongok érted én sem...
Ebben a tudatban lenne hozzád egy kérésem:
Fogd be a pofád, engem meg hagyjál már végre békében!" Ha nem hiszed el hogy az élet,
Tényleg örökké tart,
Hiába úszol belefulladsz,
Pedig ott van a másik part. Bújj hozzám, ne menj el, ne tűnj el, ne hagyj el
Mit teszünk az életünkkel? Keressük önmagunkat, menekülünk önmagunk elől, villanásnyi időkre találkozunk önmagunkkal, és sohasem sikerül önmagunk végére járnunk, meghatároznunk önmagunkat, megtudnunk, kik is vagyunk valójában. Nincs időnk, oly gyorsan elmúlik az élet, lefoglalnak bennünket az anyagi gondok vagy a szórakozás, és végül elérkezik a halál, és csak a halál előtt értjük meg, hogy az életünk csupa nagyság, alkotás és csoda is lehetett volna. De akkor már túl késő, és az élet csodálatos fényét csak a beteljesületlen dolgok fölött érzett roppant bánat ragyogtatja fel. És éppen azért, mert az életünk beteljesületlen maradt, úgy érezzük, hogy a halál úgy tátong a végén, mint egy szakadék.
Csak álmomban látlak annyi magány után, most hallgatok!
Részeg vagyok, de nélküled úgy szomjazom!
Furcsa árnyak az égen, elkísérnek hozzád!
Mikor erősen érzem a vihar szagát, megfagyok!
Néha még az égen kereslek!
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek!
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám!
Világosságot elborult torz elménkben,
És az alkohol fényeskedjék
Tévútra futott életünk csillag ösvényein! A szerelem olyan, mint Egy édes álom.
Mely, ha fölébred,
Áttör minden gáton.
S ha egyszer fölébredt,
Megállítani nem lehet.
Utolér majd mindenkit,
S összetör szíveket. Ha ismerni akarod a múltadat - nézd meg a jelenlegi helyzetedet.
Ha ismerni akarod a jövődet - nézd meg a jelenlegi cselekedeteidet. Tudom, hogy nem csajozol, de már igazán hozzákezdhetnél... Velem!
Isten megteremtette a világot és pihent. Isten megteremtette a férfit és pihent. Isten megteremtette a nőt és az óta sem, a férfinak sem az Istennek nincs nyugalma.
Visszadumál, mint öregasszony a TV-nek.
Csukd be a szemed! Ugye milyen sötét van odabent?
A szex nem válasz. A szex kérdés. A válasz igen.
Ha olyan messze laknál, mint amilyen hülye vagy, sose érnél haza.
A férfi olyan, mint a hűtőtáska. Csak töltsd meg sörrel, és bárhova magaddal viheted.
A nők addig nem lesznek egyenlők a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kövéren és kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak, és mindenki kívánja őket.
"Aki kell, az kell nem azért: amilyen, hanem annak ellenére hogy bármilyen.!"
A lány dolga hogy szép legyen, a fiú dolga hogy büszke legyen a lányra.
"Ördög is voltam és gyönyörű angyal, ahogy jól esett éppen, földre
rogytam, szálltam az égen. Voltam hű és hűtlen, hol gazdag voltam, hol nagyon
szegény.. Bátor, bár néha féltem, de senki ne mondja rám: nem az álmaimnak éltem"
Éltem, ahogy más, egyszerű napokon,
Mentem, ahogy más, végtelen utakon.
S közben valahol
Végig hittem, ez a jó irány,
Mert ott állsz majd egyszer egy őrült napon,
És hogy rád vártam, tudni fogom.
Vagy bejön, vagy nem: egy kártyaasztal az élet,
A sors osztja a lapot, mi meg rakjuk a tétet.
Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne hitvány gyönge báb,
Mit kény és kedv szerint lök
A sors idébb-odább.
Félénk eb a sors, csak csahol;
A bátraktól szalad,
Kik szembeszállanak vele...
Azért ne hagyd magad!
Égbe rajzolt képregény az életünk csupán,
Jövőnk előtt álldogálunk félve és bután,
De attól érdekes, hogy oly bizonytalan,
S a toll, mely sorsod írja, más kezében van.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 12
Tegnapi: 1
Heti: 14
Havi: 16
Össz.: 57 877
Látogatottság növelés
Dóricíí oldala*-* - © 2008 - 2025 - doricioldala.hupont.hu